Rólunk

A héten voltunk manuális csípőszűrésen, jövőhéten ultrahangosra megyünk a Sotéra, a magánfinanszírozottra, 12ezer, amiben csípő-, koponya- és hasi ultrahang van.

Szintén a héten intéztük a hallásvizsgálatot - kórházban ugye nem sikerült bal fülre, ezért a zárójelentéssel kellett Sote fül-orr-gégére mennünk 6-8 hetesen. A doktornő mondta, hogy bal fülek rendben szoktak lenni :) És lőn, rendben is volt minden. Hordozóban maradt gyerek, csak a sapkát kellett róla levetni a vizsgálat miatt.

Mindkét helyen azonnal szólítottak minket a picivel, nem várattak, dicséretes. Egyébként csípőszűrésre a kerületi sztk-ban csak dec. második felére tudtak volna időpontot adni, pedig az egész nem haladta meg az 5 percet. Ráadásul ott sem lett volna uh. Hihetetlen, hogy valóban a szülés napján már érdemes bejelentkezni. Szerencsére a gyerekorvosunk tudott ajánlani rendelőt, ahol gyorsba megcsinálják, nincs hosszú várlista. Amúgy nem tudom, hogy máshol hogy van, de minket 3-4 hósan visszarendeltek kontrollra, mert a combján a hurkák nem voltak teljes szimmetriában. Javasolta a doktornő, hogy hason aludjon a baba, mert a feneke szépen lenyomja terpeszbe a baba lábát, ami jót tesz neki.

Natinak ráadásul van egy kis köldöksérve, annak is nagyon jó a hasonfekvés. Gyerekdokink mondta, hogy akár le is ragaszthatja, de különösképpen nem ajánlja, döntsük el mi. Nem kérünk leragasztást, azt olvastam, hogy eléggé megviseli a bőrüket. Viszont a nadrágja derekát ráhúzom a köldökre, hogy visszanyomja valamennyit. Mikor erősödik a hasizmuk, akkor szépen az visszamegy legtöbbször. DE figyelni kell, bár a kizáródás elég ritka, viszont előfordul.

Hasgörccsel szenved a gyerek 5. hetes korától, ezért tegnaptól bevezettem a napi 4-5x-i pocakmasszázst. A körzetből egy védőnő jön hozzánk hetente babamasszázst tanítani, jövőhéten lesz az utolsó foglalkozás. Nagyon bejön a gyereknek, teljesen kisimul, megnyugszik tőle. Persze ez csak akkor működik, ha nem éhes-szomjas-fázik és ilyenek. Ma pl. nem vártam kaja után elég időt, és a reggeli feltört a masszírozás végére, mint a gejzír... szegény gyerek. Aztán felöltöztetem és kezdődik minden elölről, azaz a hasfájás, de úgy látom, hogy sokkal enyhébb formában. Azonban még ez is sok. Szopinak is betesz, hogy fészkelődik, szenved... bár a szopi más tészta, van pótlás tápszer nálunk, majd erre is kitérek.

Esőztető hangjától mindig megnyugszik (peregnek a gyöngyök)... nekem is bejön.

Taj-kártya
2hete betelefonáltam már OEP-hez, mert nem érkezett meg a TAJ-kártyája a gyereknek. Tiszta szerencse, hogy utánajártam, mert az alkesz postás nem hagyott róla a ládában értesítőt, ugyanis OEP már 20-án postázta. Ha nem megyek a kártya után, másnap már visszaküldték volna "állambácsinak", a juttatások intézése jó egy hót csúszott volna emiatt. Na, a lényeg, hogy meglett, így feladhattam Államkincstárnak az Anyasági, valamint a CSaládi pótlék nyomtatványait kitöltve, doksik másolatát mellékelve. Postára adás napjától számítva 6napon belül már a teljes összeg a bankszámlámon volt! Ott Dolgoznak!!!

Natasa az 5. hetében eresztette meg az első mosolyt rám, tele szájjal belevigyorgott az arcomba. Úgy örültem. Egyre gyakrabban osztogatja a mosolyokat, főleg a játékainak.

Pedig a 30. napján nagyon figyeltem, a két tesója onnantól mosolygott, de Nati csak a hátam mögé az ablakra.


Baldachint szereltem az ágya fölé, mivel jön egy kis huzat a tetőablaknál. Így sokkal jobban alszik. Apropó, alvás: éjszaka már van 6egybefüggő óra, amit alvással tölt pár napja, úgyhogy remélem, ez már maradandó és meglesz az 9-10 óra is. Reggel 7 körül viszont ébresztő van, ahogy a család többi tagjának is.

A napirendből a tuti: 20.00-kor fürdés, 20.00-21.00 vacsora (szopi, tápi), aztán megy aludni. Este vagy felkel többször, vagy nem ;) Reggel 5-6 között ébred, eszik és onnantól 9-ig fent van, majd teljesen rapszódikus az evés-alvás, attól is függ, hogy épp megyünk-e valahova kocsival, mert ott végig alszik.
Este 6-tól 8-ig viszont igyekszem ébren tartani, hogy meglegyen az esti hajcsi rendesen és ne virrasszon nekem 10-11-ig ébren.

Szoptatás
Gyerkőc szeret cicin lenni, akár egész nap. Annyit szopizik csak, hogy a pillanatnyi éhségérzete ki legyen elégítve, ezért 10-30 percenként kér enni. Hiába ébresztgetem, meg piszkálgatom, cumizik a végén. Ezért van a tápival való hozzátáplálás. Elég fáradt vagyok ahhoz, hogy rendszeresen fejjek, ráadásul népes a család, nem csak a picivel foglalkozok, úgyhogy fele szopi, fele tápi és akkor kihúzza 3óránként az etetést, ráadásul este én is tudok pihenni valamennyit. Amúgy szoktam még neki babavizet is adni, erre külön cumisüveget tartok.

Szopi után

Amikor a hálónkban elalszik napközben és ott vagyok közvetlen mellette, mert mondjuk írok a laptopon, akkor a takarókból összetúrok neki egy "fészket", aludjon :)

Már alig várom a 4. hónapot, hogy legyen kóstoltatás, tutira fogja élvezni ő is, én is.

Kórházasdi folytatás...

...
Vajúdóban szállásolták el a császáros kismamikat a műtét napján. Senki nem kapott homokzsákot a hasára... azt azért sajnáltam. Délután negyed órára megkaptuk a babát "ismerkedni".
6órás Natasa:

Másnap bevágtak minket a terhespatológiára, mivel a gyermekágyas osztályon nem volt hely. Közös mosdók a folyosón, cigerettázó pocakos nőcik, a wc-ben állt a szar, meg a füst. Még költözés előtt szóltam a nővérnek, hogy a dokim intézett nekem vip szobát, erre rám se nézett a nő, közölte, hogy "nem úgy van az ám".

Mentem kisbabáért etetni, kértem csecsemősöket, hogy fertőtlenítsék már el nekem a bimbóvédőt (saját fürdőre készültem, vagy legalábbis kórtermesre, ezért nem vittem csak mosogatószert). Erre közölték, hogy ők nem sterilizálnak semmit, 1000,-Ft a sterilizálós Aventes zacskó. Tehát gyereket otthagytam míg elmentem pénzért, mert patológiára nem tolhatod, megvettem tőlük a zacskót (20x használható), elmentem patológiára vízért, visszacaplattam gyerekágyra a mikróhoz, aztán a patológiára kiborítani a vizet a zacskóból, majd újra a csecsemősökhöz a babáért. Ott volt egy pindurka szoba, ahol lehetett szoptatni, abban volt sok szék. Még 24 óra sem telt el a műtétemtől, de gyalogoltam x kilométert, görnyedeztem egy zsúfolt szobában egy baromi rossz széken, és így esett az első etetés, azaz a próba. Hát hadnemondjam! Aztán visszavittem babát, majd felkerestem a szobám. Közölte a nővér, hogy most már ideje wc-re menni, különben mittoménmilyen gyógyszert adnak, hogy legyen széklet. Elmentem a fertőtlenítő cuccommal wc-t pucolni, használat előtt. Mire készlettem a suvickolással, a wc-deszka leesett a retekbe. Na, ekkor elszakadt a cérna, teljesen kiborultam. Jött a férjem, mentünk az osztályosnővérhez. Kiderült, hogy szobámat lenyúlta egy szülésznő, úgyhogy azt visszakaptam, mehettem.

Gyerekágyon egyébként nagyon aranyos volt az osztályos nővér (idősebb hölgy), megígérte, hogy amint felszabadul hely, szólnak nekünk. Így is történt, 1-2 órával felköltözésem után a csaszis társaim már mehettek is. 6ágy egy fürdővel, szerintem korrekt. Nekem sem lett volna vele bajom, de a patológiáraaa?! 

Végül 3éjszaka maradt a privát szobában, ahol elég jól éreztem magam egyedül, azaz én a babóval.

Natasa kapott légzésfigyelőt, amitől nagyon megijedtem, hisz csak úgy ott nem rakják gyerek alá. Mondta a gyermekorvos, hogy volt szívzöreje, ezért megelőzésképpen kapja, de minden nap meghallgatja benttartózkodás alatt. 3. napra elmúlt babánál. (Házi gyerekdokink mondta, hogy van valami ér a szívnél, ami szülés után záródik be, az szokott néha ilyen zörejt okozni... meg még pár súlyos dolog, de legtöbbször csak ennyi.) Hallásvizsgálatnál a bal fülénél nem tudták kiváltani a mittoménmit, ezért ellenőrzésre kell majd vinnünk (jövőhétre kaptam időpontot).

Baba besárgult eléggé péntekre, de még mindig határérték volt. Mondta a gyerekdoki, hogy mivel jól be vagyok ettől ijedve, tuti, hogy az én gyerekemmel lesz majd gond hétvégén, miután hazamentünk, úgyhogy maradjunk szombatig és péntek este berakják kék fény alá picúrt. Azt írta ki, hogy du. 5-12-ig, de negyed hétkor még mindig nem került fény alá. Vittem lefejt tejet 6-kor és 9-kor (nővérke etette)
9-es kép:

Másnap ellenőrzés, majd hazajöttünk.

Tesók imádják a mai napig Kishugit!

Nati a 3. hétre fehéredett ki - azaz akkor már majdnem jó.

Born on the Fourth of October

Mint az Oscar-on:
KÖSZÖNÖM A MEDDŐSÉGI DOKIMNAK, HOGY NEM ENGEDTE EL A BABÁT; KÖSZÖNÖM A SZÜLÉSZORVOSOMNAK, HOGY MINDIG RENDELKEZÉSEMRE ÁLLT ÉS NAGYON ÜGYESEN DOLGOZOTT RAJTAM, HOGY MIND ÉN, MIND A BABÁM EGÉSZSÉGESEK MARADJUNK. KÖSZÖNET A SZÜLÉS ELŐKÉSZÜLETEIBEN ÉS FOLYAMATÁBAN SEGÍTŐ CSAPATNAK, VALAMINT A CSECSEMŐS NŐVÉREKNEK A KLINIKÁN!

Tehát ott kezdeném, hogy még mindig nem szedtem össze magam a szüléstörténetre, pedig nem egy nagy eresztés, de most gyorsan leírom, míg a kis Goaudom alszik.

Tehát szülés napján reggel 7-re kiraktuk a gyerekeket oviban, majd pár perccel fél 8 előtt meg is érkeztünk a Klinikára. Elfoglaltam a szülőszobám, tiszta konfortos volt. Bemutatkozott a szülésznőm, meg egy fiatal harmadéves tanuló, aki elsőnek kapja meg majd a kisbabám, ő volt az aktuális csecsemős nővérkém. Teljesen rendesek voltak, egy szavam nem lehet, mindig megkérdezték, hogy van-e valamire szükségem. Közben bekötöttek egymás utánba 3infúziót, utolsóban már volt glükóz is (állítólag a baba miatt) - amúgy AC-kel mértem a cukrom, 4.4 volt fél kilenc körül -, majd kaptam antibiotikumot, valami "D"-betűset (penicillin-érzékeny vagyok), azt állítólag mindenki kap, mert "biztos, ami biztos".Megitattak savlekötővel, baromi car, sós víz vagy mi a fene! Majdnem kihánytam! Nem volt borotválás, semmi, bár nem is volt rá szükségem, szerintem ezt látták, ugyanis az volt az első, hogy át kellett venni a hálóinget és semmi más nem maradhatott rajtam, úgy pakolták rám a ctg-t.

Levette a szülésznő a Kriós-csomaghoz a szükséges dolgokat belőlem, kitöltötte a papírokat is. Becsúszott elém egy sürgősségi császár, úgyhogy csak fél 11 körül indultunk a műtőbe. Egyébként első voltam a listán. Egészen a műtétig folyamatosan rajtam volt a CTG és rohadtul fájt a hasam. Nem fűztek hozzá nővérek kommentárt, viszont szülés közben hallottam, hogy az egyik mondja az orvosnak, hogy "rossz volt a ctg-je".

Bent bekötötték a spinált, mondták, hogy már csak 6órás (nem 10, mint 3éve), mivel ez most vékonyabb tűvel történik.

Elkezdődött a műtét, doki és a munkatársa folyamatosan beszéltek egymáshoz, hogy nézd ezt, most rakd oda, ezt meg vedd el innen, adj ilyen-olyan eszközt stb. Nem akartam beleszólni, hogy velem is vegyék fel a kapcsolatot és meséljék már, hogy mi van, nehogy aztán emiatt ne tudjanak hatékonyak lenni és legyen valami gebasz. Tehát én lenni rohadt csendben és csak elképzeltem, hogy mi történik. Észrevettem, mikor a doki visszafogja a lélegzetét, baba még sehol, én is sík ideg voltam, hogy minden rendben van-e.

Aztán a jobb oldalamon álló doktornő belekönyökölt a mellkasomba és csak nyomott-nyomott, már felnyögtem. Szinte egy örökkévalóságig tartott, tudtam, hogy most a gyereket próbálják kiszedni, aztán egyszercsak meglett. Hát, jót sírtam. 2x volt már a nyakára tekeredve a köldökzsinór (34. hét óta nem tétlenkedett a kiscsaj), és mint a doki később elmondta: 6-7 perc volt, mire megtalálta bent a gyereket. Mindenféle összenövések voltak a hasamban. Úgyhogy baba felsírt, én is vele sírtam, majd odarakták a fejemhez. Állandóan emeltem volna fel hozzá a fejem, milliószor rám is szóltak, ugyanis spinálnál Tilos! (Olyan magasan tartották a bébit, hogy másképp nem láttam...)

Aztán elvitték bébikét a szülőszobámba, ahol rendbe tették apa szeme láttára, majd apuka megkapta 15percre - ld. lent.  Én akkor megnyugodtam, ő már rendben volt.

Amíg dolgoztak rajtam (doki későbbi beszámolója férjemnek: legalább 40perc volt, míg belül is embert csináltam a feleségéből - azé' ez durva :)) elkapott a hányinger. Bő negyed óra múlva, mikor már alig válaszolgattam a nővérek kérdéseire, megkérdezték, hogy "nincs jól", mondtam, hogy rosszul vagyok. Közölték, hogy "szóljon, legközelebb szóljon, panaszkodjon". Mondtam, hogy azért nem szóltam, nehogy megint sós vizet itassanak velem. Az orvosom ezen annyira röhögött, hogy szerintem majdnem eldobta a szikét. Mindenki röhögött, csak én nem. Kaptam egy fecskendőnyi valamit a karomba, aztán nemsokára már jobb is lett.

A dokim társa, a doktornő ragaszkodott hozzá, hogy az orvosom vágja ki az előző műtétek hegeit és csináltak EGY (!) nagyon szép vágást, majd gyönyörűen összevarrták (nem kevés idő alatt) - dokinő plasztikai sebész. Az öröm az ürömben, hogy az én totál rosszul gyógyuló bőröm begyullad a jobb szélső résznél, úgyhogy a két héttel ezelőtti varratszedés másnapján már fel is szakadt egy jó centin a seb és ömlött ki a genny. Aznap klinikán rendbe tettek, majd hétfőn is bementünk, akkor már látta az orvosom is. Beígérte, hogy szerdán már szór is bele porcukrot, ugyanis az elvonja a vizet a baciktól, amik emiatt "éhen halnak", így fertőtlenítik manapság a sebet. Azt hittem, hogy hülyéskedik. Sónak hasonló jó tulajdonságai vannak, csak a falat kaparnám le :) Azóta napi 3x tisztítok, jódozok, kötést cserélek. Egyébként tényleg gyönyörű szép lett a hegem többi része!

Még szerencse, hogy nem lesz több császármetszésem, mert a következőnél lehet, hogy már össze sem varrnak, hanem belocsolják a sebet ecettel, "majd az összerántja"...

Folyt. köv. a bent tartózkodásról...

Fotók (1-5 nap)

Történetekkel még restanciában maradok, mert nem egyszerűen alakulnak a dolgok... nincs két egyforma gyerekem, pedig azt hittem. Csomó mindenről azt gondoltam, hogy pofon egyszerű lesz így harmadjára, de be kell látnom, hogy ez nincs így - szoptatással az élen -, úgyhogy még egy darabig távol leszek, mert mind az ötünknek fel van adva a lecke.
DE: a dolgok jól alakulnak, csak idő kell hozzá.

Ma voltam varratszedésen, fájt! A műtétem alatt szinte kifordítottak, ááááá. Plasztikai sebész varrta a sebem, ez azért magáról beszél. A dokim a kiemelést követően még jó egy órát dolgozott rajtam, baromira csúnya dolgok alakultak belül. Mondta, hogy több gyereket ne vállaljak, mert nem tud felelősséget vállalni sem a terhességemért, sem a szülésért, sőt, a szülést nem fogja vállalni. Örüljek annak, hogy lett egy csodaszép, egészséges kislányom (APGAR 9/10, lepény II.), az én műtétem is jól sikerült, és maradjunk ennyiben. Natasa nyakán amúgy már 2x volt rajta a köldökzsinór. Gyerekek, én úgy örülök, hogy túl vagyunk a nehezén!!!

Megjegyezném, hogy hülyére ijesztgettek ultrahangon, hogy ekkora, meg akkora baba lesz, ilyen-olyan nagy fejjel, aztán tessék, teljesen arányos gyerek! Erről ennyit!

Tehát a Fotók (apa 15percre megkapta a babát szülés után, előtte tették tisztába is a picit):

Néhány percesen:

Hátezegybaromirajófotólett!

Mint a MIB-ben a kis polipbébi :)

Angyalok vigyáznak rá!

Egy ilyen nózit nem lehetett nem látni a 12 hetes szűrésen.

 

Ekkora haja van, és ilyen kis gyűrött fülecskéje :) Nem, nem égett a gyomrom sokszor, 7 Rennienél több nem ment le a terhesség alatt.

 

Hazaértünk:

  Kórházi ajándékcsomagok (3db - különböző):

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN A GRATULÁCIÓKAT ÉS RÁNKGONDOLÁST!

Köszönöm mindenkinek a sok gratulációt, nagyon aranyosak vagytok!

MA ENGEDTEK KI MINKET A KÓRHÁZBÓL.

Minden rendben van, tejcsi is lett, mára a kiscsaj is megtanult szopizni, avagy mára kerültünk összhangba, hogy pontos legyek. Két nagyobb gyerekem a legnagyobb érdeklődéssel tanulmányozza Natasát.

HÉTFŐN BŐVEBBEN ÍROK HIDEGET ÉS MELEGET A KÓRHÁZBAN TÖRTÉNTEKRŐL, de a legfontosabb, hogy jól vagyunk, és itthon vagyunk.

Sok puszi

2011.10.04én Natasa megszületett 52centivel és 3.32kilóval (38+4)

Szülés előtti utolsó bejegyzés (38+3)

 REggel az ovi után beugrottunk Sotéra, sikerült előbányászatni a leletemet. Egy másik orvos nevében küldték el, és már múlt hét keddre megérkezett. A guta megütött majdnem!!! Úgy mentem be, hogy balhézok, ha sehogy sem fog előkerülni a papírom.

Utána benéztem fodrászhoz (festés, melír), majd a kozmetikushoz (tartós szemöldök- és szempillafestés), tényleg pompásan nézek most ki :):):)

Viszont: Baba tegnap este óta meg sem állt, még most is vircsaft van, baromi kényelmetlen ülni-menni-feküdni, úgyhogy ez egy rövid poszt lesz. Barátnőm szerint így utolsóra még kirugdossa magát, úgysem fogok már ilyet érezni az életben - milyen igaza van! Ráadásul legalább tudatja, hogy ő jól van - ez is igaz, úgyhogy megnyugodtam, csak valszeg megint nem alszok.

Mai pocakfotó:
 
 Amúgy tévedtem, nincs lent a hasam, csak lejjebb van, mint az első két gyerekkel.




Vasaltam szombaton (így lehet élni mi? Columbo ment a laptopon, fiam mamánál, lányom aludt):

Gyerekszoba még "sehol" sincs. Majd apa itthon a ráérő idejében befejezi a rendet :)

Majd töltök fel képet, ha megvan a bébike.