Ebben legnagyobb szerepe annak van, hogy minden egyes terhességgel egyre jobban parázok. Természetesen ezen az meg pláne nem segít, hogy a napokban elkezdtem nézegetni mások ultrahang-leleteit és már crl-eket látok, meg hatalmas petezsákokat azonos gest.korban az enyémhez hasonlítva.
Ma előbányásztam gyerekeim ultrahang-leleteit, és sajna egyiknél sem kaptam a 12. hét előttről adatokat, csak fotót, de minden adat nélkül. Akkoriban nem is érdekelt. A doki azt mondta, hogy "minden rendben van", nekem pedig ez elég volt. Most miért nem?! Vissza kell térnem ahhoz az állapothoz, mert akkor felhőtlenül boldog voltam, most is ez kell!
Tehát úgy döntöttem tegnap - már aludtam is rá egyet -, hogy elmegyek még egy ultrahangra a napokban, és ha a CRL a kornak megfelelő, akkor én legközelebb már csak a 10. héten megyek uh-ra! Progeszteronra hetente továbbra is.
Egyébként teljesen jól érzem magam, egészségesnek, meg a babát is. Nem fáj a hasam... valahogy jó érzésem van a nap legnagyobb részében. Aztán, mikor rámugrik a félsz, akkor aztán tök mindegy, hogy milyen tökéletesen fejlődik hetente a terhességem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése